DÍJUGRATÁS

Dublinban, 1864-ben rendeztek először nyilvános díjugratóversenyt, melynek célja a vadászlovak alkalmasságának vizsgálata volt. A verseny egy magasugró és egy távolugró versenyszám megrendezéséből állt, s ez jelentette a modern, mai lovassport kezdetét is.
Ma az ugratóversenyek a lovassport egyik leglátványosabb, legnépszerűbb versenyei. Ebben az ágban található a legnagyobb számú versenyző.
A lovasok egymástól eltérő magasságú és szélességű akadályokból álló sorozaton ugratnak át. A cél: a legkevesebb verőhibával a szintidőn belül teljesíteni a pályát.

---------------------------------------------------------------------------------

DÍJLOVAGLÁS

A díjlovas bemutató a ló és lovas közötti tökéletes harmóniát és összhangot mutatja be, tulajdonképpen az idomítás alfája és omegája. Már XIV. Lajos hadseregének kiképzésében sokat adtak arra, hogy a katonák lova egy talpalatnyi helyen is engedelmesen mozogjon, forduljon, robbanékony, mégis nyugodt legyen.
A díjlovaglás célja a ló alkatának, mozgásának és képességeinek harmonikus kifejlesztése. A díjlovagló versenyek a nemzetközileg előírt díjlovagló négyszögben zajlanak, ahová a ló kiképzési fokának megfelelően, meghatározott feladatokat írnak ki.
A díjlovaglás leglátványosabb formája az úgynevezett Zenés Kűr, ahol a zenével összhangban mutatják be csodálatos gyakorlataikat lovaikkal a lovasok.

------------------------------------------------------------------------------------------------

WRSTERN LOVAGLÁS

Amerika a western lovaglás hazája. A lovaglás a korai úttörők számára elengedhetetlenül fontos volt. Megélhetésük a lovaktól függött. A szállítás, az élelem, a vadászat és később az óriási marhacsordák felügyelete mind-mind a lovaglással volt kapcsolatban. Kényelmesen kellett ülniük, hiszen hosszú órákat töltöttek a nyeregben. Ugyancsak szükségük volt olyan lovakra, amelyek gyorsak, készségesek, emellett nyugodtak és könnyen kezelhetőek voltak. Az azokban az időkben elsajátított szakértelem - melyet a lónak és a lovasnak egyaránt meg kellett tanulnia - alkotja a mai western lovagló versenyek alapjait. A western lovaglásnál a szokásosnál hosszabb lábtartást alkalmazunk. A szárat egyik kezünkben tartjuk, a másikat szabadon hagyjuk, hogy a lasszóval elfoghassuk a marhát vagy lőhessünk, stb. A lovat főként tartásunkkal és súlyunkkal irányítjuk, nem annyira a kezünkkel és a lábunkkal. A western lovaktól nem kívánnak semmilyen felizgatottságot. Ellazultan mozog, könnyed és kiegyensúlyozott módon, miközben a lovas úgyszólván lazán lógatva tartja a szárat. A szár súlya inkább segítségnek számít, semmint kapcsolatnak a ló szájával. A western lovagló versenyek mindent próbára tesznek - attól kezdve, hogy érzi a ló a lovasát, milyenek a képességei, a teljes reining-feladatoknál (reining a western lovaglás „díjlovaglása"), mennyire ügyes a marha kiválasztásában és irányításában és hogy mennyire tehetséges a versenyzésben a hordók között. A versenyszámban világ- és európa bajnokságokat rendeznek és számtalan regionális nemzeti sporteseményeken lehet versenyezni.
Sok western lovas komoly nevet szerez magának a sportágban. A lovagló stílusok mellett „vadnyugati" jártasságokat is gyakorolnak, például a lasszózást, az ostorpattintást, a kés és a fejszedobálást, a pisztoly és a puskapörgetést. A western nyeregben még a legtartózkodóbb lovas fantáziája is meglódul.

--------------------------------------------------------------------------------------------

MILITARY

A Lovastusa a legteljesebb összetett verseny sport, amely jelentős tapasztalatot és tudást igényel a lovastól a lovas sport valamennyi ágából illetve teljes körű ismeretet feltételez lova képességének ismeretéről, teljesítőképességének állapotáról amely eredménye egy intelligens és racionális kiképzésnek, felkészítésnek.

A Háromnapos Versenyek három, egymástól teljesen különálló részvizsgából állnak, amelyeket külön napokon bonyolítanak le, a lovasnak pedig mindhárom számot ugyanazzal a lóval kell teljesítenie. A három részfeladat a következő:

Díjlovaglás

A díjlovagló vizsga az indulók számától függően egy vagy több egymást követő napon kerül lebonyolításra, amelyet a következő napon a terepverseny követ.

Terepverseny

A terepverseny vizsgája négy részfeladatból (szakaszból) áll, amelyek:

A&C szakaszok:          Utak és ösvények
B szakasz:                    Steeplechase
D szakasz:                    Terepakadályok

A fenti négy szakaszt másnap a díjugratás követi.

Díjugratás

Díjugrató vizsga

A Lovastusa versenyszámai közül a legmeghatározóbbnak mindenféleképpen a terepversenynek kell lennie. A díjlovagló vizsgának a verseny egészére nézve a terepversenyhez képest kisebb a díjugrató vizsgához képest pedig nagyobb jelentőséggel kell bírnia. A terep és díjugrató pályákat, azok akadályait és nehézségi fokát úgy kell kialakítani, hogy az egyes számok egymásra gyakorolt hatása a fentiek szerint alakuljon.

---------------------------------------------------------------------------------------------

GALOPP

A lényeg itt is, hogy a távot a lehető legrövidebb idő alatt tegyük meg,

de itt vágtában. A lovasok nagyon könnyű, néhány kilógrammos

nyeregben ülnek, hogy ne tartsa vissza a lovat a sebességben. Gyakran

itt is verik a lovat pálcával, hogy nagyobb teljesítményre késztessék,

kényszerítsék. Angol telivéreket szoktak futtatni ezen a versenyen.

A lovakat egy indító boxba állítják, majd felcsapódik az összes ajtó és kiugranak a lovak... olyan mint az agárverseny, csak nem nyúl után

futnak :) A nyúl inkább a hátukon van, mert a lovasok minél kisebbek és könnyebbek, annál jobb; 150 cm körüliek, és 40 kilósak lehetnek.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Oldal: Díjugratás
Egy ló, lovas nélkül is ló marad, de egy lovas ló nélkül csak egy ember! - © 2008 - 2024 - horse-for-ever.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat